Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DOPMAN ::::A magyar zenei paletta egyik legszínesebb és legérdekesebb jelensége Dopeman. Aki egy kicsit is jártas a könnyűzenében, rögtön tudja, hogy kit takar a Dopeman név. Ő Pityinger László, Magyarország rémálma, az alvilág muzsikusa, egy igazi szamuráj. Két év után ismét kész a harcra, felöltötte bokszkesztyűjét, és öccsével, Kicsidope-pal együtt keményen beszállnak a könnyűzene ringjébe. „A Telep csicskája” című új lemez egy kicsit más, mint az eddigi albumai. A jól megszokott igényes zenei alapok még profibbak lettek, akár még a kocsiban is kellemes hallgatni, a szövegek pedig még mélyebb mondanivalókat rejtenek. Nem kell megijednie az igazi Dopeman rajongóknak, nem alakít fiúzenekart a Piytinger család, és a lemezen sincsenek szerelmes balladák, csak Magyarország rémálma megérett, és bölcsebb lett. Az édesanyjának írt „Nincsen arra szó” című Police feldolgozás is megmutatja Dopeman olyan arcát, amelyet talán még soha nem láthattunk. De elvégre az igazi zsivány is emberből van, és erre Dopeman a legjobb példa. Ahhoz hogy igazán megértsük ezt a lemezt, kötelező megnézni Palma: „Scareface”, vagyis a „Sebhelyes arcú” című fantasztikus alapfilmjét. Ha igazi gengszterekről van szó, és a film hitelesen akarja ábrázolni a maffia világát, akkor Al Pacino lehet csak a főszereplő. A 80as években játszódó történet a mai napig nagyon kemény mondanivalót közöl, témája örökérvényű, ezért is kap nagy hangsúlyt Dopeman papa lemezén. A film csúcspontja Al Pacino monológja részegen az étteremben: „ Na mit bámultok, ti is csak egy rakás seggfej vagytok. Tudjátok, miért? Mert egyszerűen nincs vér a pucátokban. Ilyen emberek kellenének ide, ilyen emberek, mint ti, úgyhogy ujjal mutogassatok rám, és mondjátok: itt a rosszfiú. Szóval, ti vagytok a jók. Jók?! Nem vagytok ti jók. Csak jól el tudtok bújni, meg hazudni, de engem ez nem érdekel. Én mindig igazat mondtam, akkor is ha hazudtam. Hát kívánjatok jó éjszakát a rosszfiúnak Jó éjt! Utoljára láttok ilyen rosszfiút, mint én….” Ez a monológ vált Dopeman múzsájává „Az vagyok, aki vagyok” című dal megírásában. Nevezhetjük önvallomásnak, létösszegző műfajúnak ezt a nótát, de minek komplikálni? Dopeman csak elmeséli, hogy őt milyen fából faragták, és ha ez nem tetszik valakinek…Tudjuk, hogy fejezné be ezt a mondatot. Vadonatúj klipjéhez is ez a filmbeli jelenet adott inspirációt a rendezőnek, Oláh Istvánnak. De ez esetben Toni Montana szerepében nem Al Pacinot láthatjuk, hanem Dopemant és Manuel szerepében ezúttal Kicsidope tűnik fel. A fiúk az öltőzőben hagyták farmerjaikat, laza trikóikat és a tablófotózásuk óta talán most másodszor öltöttek fehér inget, és öltönyt. A Pityinger fiúk ,azok tudnak” elv alapján a testvérpár csípőből oldotta meg a színészi feladatokat, olyan komolyan vették a színjátszást, hogy minden apró filmbeli részlet abszolút hitelesen került fel a celluloidra. Minden megvan ebben a klipben: gyönyörű helyszín, mesésen fényképezett képsorok, és ami a legfontosabb hiteles alakítás egy rappertől, akinek eddig még nem a filmezés volt a kenyere. Láttunk már olyat a hip hop világában, hogy valaki színészi babérokra tör a zenélés mellett. Ki tudja, Dopeman papa mivel lep meg minket a közeljövőben...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

gyengematyi@freemail.hu

(gyenge mátyás, 2014.04.10 12:40)

e
Profilkép
Profilkép
Menü
Képgaléria
dred
Márk
stáb
Király Linda
Hooligens
Dopman
Tankcsapda
Gáspár Laci
Galambos Dorina
L.L Junor
Desperadó
Majka


Képgaléria

Dred
hooligens
Király Linda
Márk
Stáb
Tankcsapda

Utolsó kép
csipa.jpg
hooligens
Archívum
Naptár << Október / 2013 >>

Kezdőlap » Dopman

DOPMAN ::::A magyar zenei paletta egyik legszínesebb és legérdekesebb jelensége Dopeman. Aki egy kicsit is jártas a könnyűzenében, rögtön tudja, hogy kit takar a Dopeman név. Ő Pityinger László, Magyarország rémálma, az alvilág muzsikusa, egy igazi szamuráj. Két év után ismét kész a harcra, felöltötte bokszkesztyűjét, és öccsével, Kicsidope-pal együtt keményen beszállnak a könnyűzene ringjébe. „A Telep csicskája” című új lemez egy kicsit más, mint az eddigi albumai. A jól megszokott igényes zenei alapok még profibbak lettek, akár még a kocsiban is kellemes hallgatni, a szövegek pedig még mélyebb mondanivalókat rejtenek. Nem kell megijednie az igazi Dopeman rajongóknak, nem alakít fiúzenekart a Piytinger család, és a lemezen sincsenek szerelmes balladák, csak Magyarország rémálma megérett, és bölcsebb lett. Az édesanyjának írt „Nincsen arra szó” című Police feldolgozás is megmutatja Dopeman olyan arcát, amelyet talán még soha nem láthattunk. De elvégre az igazi zsivány is emberből van, és erre Dopeman a legjobb példa. Ahhoz hogy igazán megértsük ezt a lemezt, kötelező megnézni Palma: „Scareface”, vagyis a „Sebhelyes arcú” című fantasztikus alapfilmjét. Ha igazi gengszterekről van szó, és a film hitelesen akarja ábrázolni a maffia világát, akkor Al Pacino lehet csak a főszereplő. A 80as években játszódó történet a mai napig nagyon kemény mondanivalót közöl, témája örökérvényű, ezért is kap nagy hangsúlyt Dopeman papa lemezén. A film csúcspontja Al Pacino monológja részegen az étteremben: „ Na mit bámultok, ti is csak egy rakás seggfej vagytok. Tudjátok, miért? Mert egyszerűen nincs vér a pucátokban. Ilyen emberek kellenének ide, ilyen emberek, mint ti, úgyhogy ujjal mutogassatok rám, és mondjátok: itt a rosszfiú. Szóval, ti vagytok a jók. Jók?! Nem vagytok ti jók. Csak jól el tudtok bújni, meg hazudni, de engem ez nem érdekel. Én mindig igazat mondtam, akkor is ha hazudtam. Hát kívánjatok jó éjszakát a rosszfiúnak Jó éjt! Utoljára láttok ilyen rosszfiút, mint én….” Ez a monológ vált Dopeman múzsájává „Az vagyok, aki vagyok” című dal megírásában. Nevezhetjük önvallomásnak, létösszegző műfajúnak ezt a nótát, de minek komplikálni? Dopeman csak elmeséli, hogy őt milyen fából faragták, és ha ez nem tetszik valakinek…Tudjuk, hogy fejezné be ezt a mondatot. Vadonatúj klipjéhez is ez a filmbeli jelenet adott inspirációt a rendezőnek, Oláh Istvánnak. De ez esetben Toni Montana szerepében nem Al Pacinot láthatjuk, hanem Dopemant és Manuel szerepében ezúttal Kicsidope tűnik fel. A fiúk az öltőzőben hagyták farmerjaikat, laza trikóikat és a tablófotózásuk óta talán most másodszor öltöttek fehér inget, és öltönyt. A Pityinger fiúk ,azok tudnak” elv alapján a testvérpár csípőből oldotta meg a színészi feladatokat, olyan komolyan vették a színjátszást, hogy minden apró filmbeli részlet abszolút hitelesen került fel a celluloidra. Minden megvan ebben a klipben: gyönyörű helyszín, mesésen fényképezett képsorok, és ami a legfontosabb hiteles alakítás egy rappertől, akinek eddig még nem a filmezés volt a kenyere. Láttunk már olyat a hip hop világában, hogy valaki színészi babérokra tör a zenélés mellett. Ki tudja, Dopeman papa mivel lep meg minket a közeljövőben...